Polgári Egylet

Hazánkban a különféle történelmi időszakokban más-más céllal jöttek létre egyesületek, más volt az indíték, ami életre hívta őket, más volt egymásra gyakorolt hatásuk, mások voltak lehetőségeik.

Az egyesületi élet kezdete városunkban az 1830-as évekre tehető, életrehívója a polgárság volt.

Széchenyi István szorgalmazta társalgási egyletek mintájára, a közügyek, a politikai kérdések megtárgyalására, a szabad sajtó pótlására 1836-ban alakult meg a Nagykanizsai Polgári Egylet. Kezdetben a Fő utca 6. sz. házában béreltek két szobát, a szervezet elnevezése Bürger-Verein volt, majd Nagy-Kanizsa mezővárosi egyletre, végül pedig Polgári Egyletre változott. Jegyzőkönyveik német, majd német-magyar nyelvűek, 1848 után viszont csakis magyar nyelvűek. Az egyletbe minden tiszta erkölcsű, keresztény kanizsai polgár kérhette felvételét. A tagsági díj évent 10 Ft volt. egy valóban demokratikus szervezet volt, ahol megfért egymás mellett a főúr a köznemessel, az iparos a kereskedővel, a szellem munkása a kézművessel. E felfogás jelképeként pecsétjükön a név és az alakulás évszáma alatt két egymást szorító kézfej volt látható. 1865 után vált nyitottá az egylet a nem keresztények előtt is, minden feddhetetlen jellemű polgár tagja lehetett. A századfordulón már 327 rendes és 45 kültagja volt.

1867 után jótékonysági, közművelődési és közhasznú feladatokat látott el. Nem volt olyan év, hogy nagyobb összeget ne áldoztak volna az egész hazát érintő problémák megoldására.

Pl.

1860-ban       100 Ft       A Pesti Magyar Akadémia palotájának építésére

1862-ben         15 Ft       A magyarországi vizkárosultak részére

1863-ban         20 Ft       Az Alföldet sújtó aszály enyhítésére

1878-ban                        Könyvtár alapítás

1885-ben                        Székház építése

1892-ben                    Önvétkük nélkül elszegényült polgártársak segítése

 

     

A Polgári Egylet székháza a Sugár u. 3. sz. alatti épület volt, melyet 1885-ben emeltek a tagok összegyűjtött pénzéből. Nagytermében táncmulatságokat, hangversenyeket, előadásokat, műsoros esteket tartottak. A Polgári Egyletnek volt könyvtára is 1886-ban 894 kötettel rendelkezett, amely 1913-ra már 2500-ra gyarapodott. A legolvasottabb írók: Jókai Mór, Jósika Miklós, Beniczkyné Bajza Lenke. A városban először az egylet létesített filmvetítő helyet. Az úgynevezett egylet kertben (ma mozikert) volt a Kerti Kávéház, a székház földszintjén pedig a Polgári Vendéglő. Szinjátszói nagy sikerrel mutatták be az egész estét betöltő darabjaikat. Rendezőjük Kőfalvi Ignácz szabómester volt.

A Polgári Egylet első elnöke 1886-ban Dr. Bentzik Ferenc és az 1930-as évektől utolsó elnöke Knortzer György kormánytanácsos volt.

60 évi szünet után (1835 alakulás, 1945 megszűnés, 2005 újjáalakulás) ismét van Nagykanizsán Polgári Egylet, melynek céljai nagyban hasonlóak elődjéhez.

 A Polgári egylet klubjai és klubvezetői:

• Szabó Tiborné - Zenebarátok Klubja

• Tálosi Péter - Biztonságtechnikai Klub

• Gergye Ottóné - Utazók Klubja

• Molnár Istvánné - Egészségmegőrző Klub

• Udvardi Gézáné - Fakanál Klub

 A Polgári Egylet jelenleg kapcsolatban áll:

1. Az Együtt Kiskanizsáért Egyesülettel,

2. a Piarista öregdiákok Egyesületével,

3. a Takács László Irodalmi Körrel,

4. a Kanizsai Karitásszal,

5. a Kárpát Medencei Összefogás országos szintű szervezettel,

6. a Vitézi Renddel,

7. a Civil Összefogás Kanizsáért egyesülettel,

8. a városi Idősügyi Tanácsban 6 delegált tagunk van,

9. a Szociális Foglalkoztató Felügyelő Bizottságában is van 1 delegált tagunk.

 

Oldal: Polgári Egyletről
Rozgonyi Polgári Egylet - © 2008 - 2024 - polgarikor.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat